HTML

Óti egyszerű, de nagyszerű élete!

Óti vagyok. Szeretek élni! A barátok, a beszélgetések lételemem. De leginkább az életemről, a gondolataimról fog szólni ez a blog. Keresztény vagyok, találkoztam Istennel, szal ez lesz a fő vonal...remélem hasznodra válik az olvasgatása. És persze nekem is az írása :D

Friss topikok

Open-Closed

Óti 2011.05.06. 12:37

Azt hiszem elért a hulláma annak a sajnálatos jelenségnek, ami sok embert sújt manapság, és ez nem más, mint az időhiány. Nem igazán vagyok az a fajta, aki minden apró dologról írni szeretnék a blogon, hogy milyen kv-t ittam, vagy épp mit látok az utcán....én inkább azokról írok, amik foglalkoztatnak, és hasznos gondolatok lehetnek esetleg mások élethelyzetében is. Akár mert tanulnak az én hibáimból, akár mert hasznos tippet kapnak ez által. A többire ott a fész, az kb. erre jó. :) A blogot többre tartom sokkal. Viszont most az életemben az időhiány, és az alkotói válság olyan szinten utolért, hogy picit pihentetem a blogot. Nem zárom be, időnként írok majd ezt-azt, de az intenzitás fog valszeg visszább esni. Legyetek türelmesek, vissza fog térni...ráadásul biztos, h megújult erővel! ;)

Addig is...Life is hard...but Life is good! :))

Szólj hozzá!

Miért?

Óti 2011.04.25. 12:10

Az elmúlt hetem/heteim elég érdekesen alakultak. Volt benne nagyon sok pozitív dolog, sok remek óra, kapcsolat, bizonyság, remek beszélgetések, lett munkám, aztán mégsem olyan jó, pár csalódás, kudarc. Olyan kicsit zűrzavarosnak tűnt ez az egész. Régebben ’hozzászoktam’, hogy egy kiegyensúlyozott életem van, végeztem a munkám, éltem az életem, megvoltak a fix kapcsolataim, stb. Olyan irányba haladtam, amire az emberek általánosságban azt szokták mondani: sikeres.

Szólj hozzá!

Birthday powaaa

Óti 2011.04.18. 15:02

Mikor gondolkoztam, hogy milyen lesz vajon ez a hétvégém, eleinte nem sok elképzelésem volt. Az elmúlt években a fantasztikus barátaimnak köszönhetően jobbnál jobb meglepetések, és szülinapi feelingek voltak. Komolyan mondom, hogy csak Istennek lehetek hálás ezekért az emberekért! Én abszolút úgy érzem, hogy nem érdemlem, meg őket. Egytől egyig fantasztikus emberek, akik a létezésükkel, gondolataikkal, értékeikkel, poénjaikkal, kattantságaikkal, stb. mind az egyik legfontosabb értéket képviselik az életemben.

Szólj hozzá!

Christeens promo

Óti 2011.04.15. 03:38

Hajnal van, és jól esik most írkálni. Most fejeztem be a Christeens promó videójának a hanganyagát. Mikor Peti megkért, hogy rakjam össze, úgy voltam vele, ok, persze megcsinálom, a többi után rutinból fog menni. De asszem ilyen szinten még nem ’másztam bele’ filmhangba. És élveztem. Főleg akkor, mikor Petivel ment az ötletelés, hogy hol hozzunk előrébb egy csattanás egy frame-el, vagy a szmötyik hol maradjanak, és legfőképp, hogy mi legyen az atmoszféra hangokkal, és a dobozhangú riport alanyokkal. :))

Szólj hozzá!

Kicsi vs. Nagy

Óti 2011.04.12. 16:09

Néha vágynék olyan nagy dolgokra, hogy olyasmi történjen, ami még eddig soha. Aztán éppen nem történik semmi… vagy mégis? Lehet, hogy csak nem veszem észre?  Jó az, hogy vannak nagy álmok, de attól még a kis apró puzzle darabok azok, amik kiteszik az életem nagy részét, és azok sem hiányozhatnak, mert akkor nem lenne teljes a kép.

Szólj hozzá!

Célja VAN!

Óti 2011.04.04. 16:48

Van úgy néha, hogy az emberek nem értenek meg egy embert. Van úgy, hogy az ember sem érti saját magát. Van, hogy mindaz, ami érthetetlen, egyszer csak összeáll egy rendszerré, és rájössz, hogy az alkotó részek miért történtek.

Szólj hozzá!

Állj fel!

Óti 2011.03.23. 18:54

Felállni, és tovább menni. Mostanában sokat gondolkodok ezen. Vannak helyzetek az ember életében, amikor megbotlik. Sokszor csak felpattan, és megy tovább. És vannak esetek, amikor olyat zakózik, hogy lefejeli a talajt. És olyankor valahogy nem olyan könnyű a felállás. Mostanában egyre inkább kezdek rájönni, hogy igazából nem az a lényeg az életemben, hogy mennyire király srác vagyok, mikor minden rendben, és úgy érzem nincs lehetetlen akadály előttem.

Szólj hozzá!

A meglepett szív

Óti 2011.03.18. 10:03

Kedd estére úgy döntöttünk kedves barátaimmal, hogy elmegyünk a Golgota gyülibe, és megnézzük az I heart revolution film magyarországi ősbemutatóját. Nem mondhatnám, hogy feszült várakozással mentem, inkább kíváncsisággal, hogy vajon hogy éli meg a Hillsong United csapata a turnéjuk backstage időszakait.

Címkék: film szeretet i heart revolution

Szólj hozzá!

Közelíts! 2.

Óti 2011.03.16. 17:00

Nos, ígértem, hogy írok még az ifitaliról. Hogy milyen volt végül? Megfelelt a várakozásaimnak: ferge-teges! :)

Két éve voltam először kőrösi konfin, és nagyon tetszettek Bálint Gyula tanításai. Aztán tavaly egykori pásztorom D. Nagy Tamás volt, aki az Enharmony által Isten jelenlétébe bevezetett  fiatalságnak adta át Isten gondolatait. Hát mit mondjak...magasra tette a mércét!

Szólj hozzá!

Közelíts! 1.

Óti 2011.03.15. 16:29

Néhány héttel ezelőtt egy kiírás jelent meg fészen, miszerint egy remek hétvége vár ránk Március 11-13 között Kiskőrösön. Korábban is tetszett már az a szóhasználat, hogy „ferge-teges”, így eshetett meg az, hogy Evyvel szinte egyszerre írtuk ki mindketten ugyanezen szavakkal. És belül pedig bíztam benne, hogy valóban fergeteges hétvége lesz, hiszen a korábbi 2 kőrösi ifitali amin részt vehettem, szintén topkategóriások voltak számomra.

Így érkezett el a péntek du. amikor is pár nagyon jóarc fiatallal elindultunk, hogy belakjuk BKK megye arany háromszögét. Megérkeztünk, gyors memóriafrissítő táncpróba után hangbeállás,stb, majd egyszer csak szólnak, hogy akkor kezdünk. Mégpedig a tánccal. Annyi időm sem volt, hogy végig gondoljam a mozdulatokat, csak egy gyors „Istenem add, hogy sikerüljön, és ne rontsam el”-re volt időm, és már indult is a zene.

Nade kanyarodjunk kicsit vissza, hogy is jut el egy magam fajta oda, hogy színpadra álljon egy elég komoly hiphop tánccal? Kb 2 hónapja lehetett, hogy egy barátommal beszélgettem, és mondja, hogy milyen remek táncot fognak táncolni az ifitalin. Szó szót követett, a végére valahogy oda jutottunk, hogy mi lenne, ha táncolnék benne? Nos, rólam annyit azért érdemes tudni, hogy világ életemben abszolút meg voltam győződve arról, hogy totálisan botlábú vagyok. Akár esküvőn, akár szórakozóhelyen bárhol táncolni kellett volna, mindig kifaroltam előle, mondván, hogy köszi, nekem ez nem megy... A bécsi keringőig is kb 2 éve sikerült eljutnom egy szalagavató apropóján. :D Szal 1 szó mint száz, elképzelhetetlen volt számomra, hogy én is képes lennék táncolni. De úgy voltam vele, hogy mind miattuk, akik szívesen látnak, mind magam miatt miért ne mennék bele egy kis mókába. Feltételnek kikötöttem, hogyha úgy látom, nem megy, kiszállok. Aztán elérkezett az első próba ideje, és próbáltam leutánozni a mozdulatokat amiket Hédi mutatott, és hát mivel szép lassan csináltuk, nagyjából ment is(az persze egy külön történet volt, mikor zenét beraktuk először....:)) ) És emlékszem, mikor vonatoztam haza, és gondolkoztam. ennek már a fele sem tréfa...de nézzük csak. Tulajdonképpen lépegetni tudok. Ugrálni tudok. A karomat mozgatni tudom. És ha mindezt egy zene ütemére csinálom helyes sorrendben, végülis szinte már táncolok is. Namármost ha egyszer Isten ezeket a képességeket ideadta nekem, akkor miért hagynám parlagon? Lássuk, mit tudunk kihozni ebből az egészből?! Tudjátok ez olyan, mint ami a bibliában van, amikor tálentumokat osztogat a gazda. Ha én eleve elkönyvelem magamban, hogy képtelen vagyok rá, és elásom a képességemet(őstehetségnek azért nem titulálnám magam...:)) ) akkor mit tudok felmutatni ezen a területen az ajándékozómnak?  Lényeg a lényeg, hogy belevágtam a fejszém, és sikerült egy kis táncos produkciót összerakni. Hogy mi a cél? A cél az, hogy minél több emberhez el lehessen juttatni valamilyen formában az evangéliumot. Ezt mondta nekünk Jézus. Azt mondja másik helyen, hogyha kell, áron is megvegyétek az alkalmat. Nos ennek az ára számomra az volt, hogy gátlásaimat levetkőzzem, megfeszítsem magam, és kilépjek a saját kis korlátaimból. Ugyanis máris elindult a következő project, amivel még direktebben fogunk tudni kimozdulni az emberek irányába.

Szóval ott voltunk, és azzal, hogy felfutottunk a színpadra, kezdetét vette a Kőrösi ifitali 2011! Ennyit a táncról. A következő postban pedig kifejtem, hogy milyen személyes benyomásokat, impulzusokat kaptam a hétvégén.

Címkék: tánc kiskőrös

Szólj hozzá!

Várom?

Óti 2011.03.05. 00:45

Már jó pár napja nem írtam, és meg kell valljam, hiányzott.. Pedig még alig kezdtem el.

Azt hiszem ma este dőlt el bennem végleg, h írni akarok. Még kidolgozás előtt áll, hogy milyen intenzitást fogok tudni vállalni, de írni fogom ezt a blogot. A jellege is kezd körvonalazódni bennem. 1 dologgal vagyok csak bajba,mégpedig az idővel. Nem vagyok épp időmilliomos, és sajnos pont nem affelé haladok, de azt szokták mondani, hogy ami fontos az embernek, arra szakít időt. Én ezzel egyetértek teljes mértékben, szal nem lesz kifogásom. Azért is írom le, hogy ha netán eltunyulnék nagyon, akkor nyugodtan a fejemhez vághassátok, h mi volt a cél. :)

Tömören 1-2 dolog. Korábbi postban írtam arról, hogy hamarosan változások állnak be a szakmai életemben. Nos, eljött az ideje, h beszámoljak erről. Hosszas keresgélés, és agyalások után úgy döntöttem, hogy belemászok a CNC technológia rejtelmeibe. Szóval ki kell tanulnom a szakmát. Ééééés...elindult a suli! Jeeee!. Izgalmas kihívás, egyelőre tetszik minden, sőt történt néhány 'fura' dolog. De valójában csak Isten dolgozik a háttérben. Az egyik legjobb, hogy kaptam a sulitól full ingyen egy 1 éves angol nyelvtanfolyamot!!! Szal március végétől tovább fejlesztem ezt a területet is. A jelenről annyit, hogy gőzerővel dolgozok a nyári Impact Now technikai előkészületein. Hatalmas feladat, irgalmatlan mennyiségű dolgokra kell gondolni, és iszonyat felelősség. De élvezem. Az egyetlen negatívum a jelenben, h fáj a lábam. A minap próbálgattam itthon a táncot, amiről írtam, és sikeresen meghúztam a comb izmom(bemelegítés nélkül soha ne kezdjetek intenzív mozgásba!!!). A necc az egészben, hogy eddig 2 próbára tudtam lemenni, most hétvégén lesz még 2, és következő héten fellépés!!! Lényeg, h kicsit izgalmas lesz így, de remélem menni  fog.

Amiről ma szeretném, ha gondolkodnátok, az egy számomra fantasztikus cselekedet kapcsán fogalmazódott meg bennem. És előre is bocsi azoktól, akik nem keresztényként olvassátok, remélem érteni fogjátok ti is a lényeget. Történt a minap, h egyik este kb 11 körül ráírtam egyik lány ismerősömre x okból, és mondja, h épp fest. Nah mondom mit? Mondja, h a szobáját. És h h ilyen későn. Az hagyján, hogy későn. Kiderült, hogy másnap ment hozzájuk a barátja. Első látogatás. És előző este kitalálta a lány, hogy neki nem tetszik ez a szoba, régóta ki kellett volna festeni...és nem akart ilyen szobát mutatni a barátjának, ezért este 7 órakor lány létére nekiállt, hogy átfesse a szobát, amit másnap már a barátjának megmutathat. Engem ez szétcsapott. Hallottam már olyanról, hogy csili-vilire takarították a házat, meg h főzés-sütés,stb...de ilyet, hogy kifessen ő ezért!! Még nem hallottam ilyet. És elgondolkoztam. Én várok-e így valamit? Elsősorban mint keresztény...várom-e, hogy Jézus visszajöjjön. Első válasz...természetesen igen! De akkor miért van rumli az életemben. Miért vannak szennyesek dobálva a sarkokba, miért van összefirkálva a falam, miért csak száraz kenyérrel tudom megkínálni??? És ha szétnézek magam, és magunk körül...akkor sajnos néha ezt látom. És bár néha kimossuk a szennyest, és tiszta lesz...de felvesszük, és koszos lesz újra, amit megint csak bedobunk a sarokba. Vagy épp mikor a tehetségemmel, amit tőle kaptam készíthetnék neki valami finomat, akkor megelégszek azzal, hogy a szikkadt kenyérre kenek egy kis vajat. Miért van ez?? Nem várom Jézust? De igen. Valóban várom...csak épp hozzászoktam, hogy egy romos házban élek. De tudod kedves barátom -és itt mondom magamnak is- nem asszerint fogja magát érezni Jézus a szobámban, hogy milyen a ház...hanem, hogy amit nekem adott terület, az milyen?! És tudod az én szívemben az a vágy él, hogy egy tiszta, szép, igényes szobában, finom csokis muffint majszolhassak vele!!! Remélem, hogy értettétek a lényeget a sok metafórában. Nem akarom sokáig ragozni. Ő hamarosan megérkezik. Te rendet raktál a szobádban, és méltóképpen várod Őt??? Tedd meg...és örömöd leled a rendben, és Ő örömét leli majd a vendégszeretetedben!

Szép estét nektek!

Life is hard...but Life is good! ;)

Szólj hozzá!

Jelen

Óti 2011.02.16. 13:01

Nos elég sok minden történt velem az elmúlt 1,5 hétben, amiben természetesen vannak jó, és van sajnos néhány kevésbé jó dolog is.

Elkészült a CD! :) És egészen hallgatható verziót sikerült összerakni, aminek nagyon örülök. Fontos volt ez nekem is, a csapatnak is, és biztosan nagyon sokaknak a gyülekezetemből is az lesz! Hogy miről szól? Egyszerűen egy eszköz arra, h a kocsiban, melóban, házimunkában, tanuláskor, bármikor szólhasson Isten dicsérete. Mi is az a Dicsőítés? Anno a zsidó istentisztelet szerves része volt az, hogy az oltáron folyamatosan égjen a tűz. Nos, én ezt így fogom fel...kell h Isten dicsérete folyamatosan szóljon. Persze én sem csak ezt hallgatom, és nem is éneklek non-stop...de valaki biztosan énekel akkor is, mikor én nem teszem. Tudjátok manapság olyan elcsépelt dologgá vált az, h megdicsérünk valakit, valamiért. Pedig legyünk őszinték. Mindenkinek jól esik a dicséret. Még ha esetleg nem is tudjuk lekezelni. Én pl ilyen vagyok. Nagyon zavarba tudok jönni.... Na de Isten! Ő örömét leli benne! És ha valaki, akkor Ő méltó rá! Gondolj csak bele, mennyi minden történt veled életed során, amire nem tudsz racionális magyarázatot adni! Amire azt mondtad, vagy legalábbis gondoltad magadban, h ez tuti nem véletlen...itt valami 'csoda' történt! Nos..tudd, h ilyenkor az Ő keze volt a dolgok mögött! ;) És ezek csak kis szösszenetek abból, amiért ő megérdemli, hogy mindenünkkel, és minden erőnkkel Őt dicsérjük.

Aztán a másik rendkívül fontos esemény a hétvégén megtartott Télparty volt!

Hogy mi is ez? Ezt a kérdést tette fel nekem az egyik technikus a koncert előtt. Mi ez tulajdonképpen? Nos mondtam neki ami eszembe jutott, és egy nagyon jó kis beszélgetés bontakozott ki. :) "Hát party!" Mire a válasz: "Ok, de a keresztények nem partyznak!"

Elgondolkodtam. Valóban az emberek nagy többségének egy klasszikus kép él a tudatában, mikor azt hallja: keresztények. Templomba járó, csendben mormogó, és a pénzüket a papnak adó emberek, akik a lelkiismeretüket nyugtatgatják azzal, hogy létezik egy Isten.

Ezzel szemben mi is az igazi kereszténység lényege? Hogy kapcsolatban legyünk Istennel, és hirdessük az evangéliumát! Mi ez az egész? "Olyan megfoghatatlan..." Mondta a srác. És pontosan...megfoghatatlan. Pontosan ezért nem hideg templomokban ücsükélésről szól ez a dolog, hanem egy kapcsolatról. Arról, hogy létezik egy valódi személy, aki számunkra elképzelhetetlen módon szeret minket, és arra vágyik, hogy mi megismerjük őt minél jobban. Nem törvényekről,meg szigorú szabályokról szól. Egyszerű példa..tételezzük fel, hogy van egy gyereked. Megengeded neki, hogy hozzányúljon a forró sütőhöz? Vagy hogy kint rohangáljon az úttesten? Nyilván nem, mert tudod, hogy baja eshet. Valahogy hasonlóan van velünk Isten. Tudja, (sokkal jobban mint mi)hogy mi a jó nekünk, és ami nem, attól megpróbál megvédeni. Miért? Nem azért, mert neki így tetszik...hanem mert szeret!!! Na mármost ha valaki ennyire szeret engem...akkor hülye lennék nem szeretni ezt a személyt. Őt, aki a legeslegjobban szerethet. Számomra elsősorban ezt jelenti az, hogy keresztény vagyok. És persze még rengeteg minden mást is, de azokat majd máskor fejtem ki. És hogy visszatérjek a sráchoz...elgondolkodott a dolgon, és biztos vagyok benne, hogy fogok még beszélgetni vele erről.

Aminek pedig nagyon örültem ezen az estén, hogy közel 25-en döntöttek úgy, hogy ők szeretnék, hogy Istennel kapcsolatba kerüljenek, és az Ő útján járjanak!!! :))

Life is hard, but Life is good!! :)

Szólj hozzá!

Mix

Óti 2011.02.04. 00:26

Mixing(keverés)...ez sokáig olyan egyszerű, és hétköznapi dolog volt számomra, ami teljesen a részem volt. Ez volt a munkám, hangmérnök voltam. Majd abbahagytam, eltelt 2 év, és a héten ismét kevertem. Na nem úgy mint régen, az MCI pulton, és highend eszközökön...pedig jajj de élveztem...most a héten itthon, egy laptopon, és 2 Genius gyártmányú hangfalamon. Komolyan mondom, h a szakma ledegradálása, amit csináltam. Viszont néhány dolog ismét megbizonyosodott bennem.

Lehet hallottátok már, h aki az eke szarvára teszi a kezét, és hátratekint az nem méltó...

Nos ezt Jézus mondta...és nagyon tudta, h miről beszél.

Az én életem is ilyen...és valószínűleg vannak így mások is. Annak idején kb. 20 éves koromban eldöntöttem, h én bizony hangmérnök leszek. Emlékszem kedves egykori osztályfőnököm, Tulkán Zsolt szavaira: "belőled??? sose lesz hangmérnök!!! ahhoz rengeteget kell tanulni, és aki ilyen lusta tanulni, abból biza nem lesz!!" Majd ugyanezen tanárom elismerően nyilatkozott az egész osztály előtt az 5 éves évfordulónkon, h bizony nem gondolta volna, h megcsinálom, ráadásul sikeres leszek benne.

Szóval 22 éves koromban elvégeztem a sulit, majd nem egész 1 év múlva elindult a saját stúdió. Szépen alakulgattak a dolgok, gyakorlatilag 2 év múlva túlzás nélkül egy profi stúdiónk volt 2 társammal. És kb. ekkor kezdett el felfordulni az életem. Isten útján jártam...de sokszor egész nap a betépett, bedrogozott zenészekkel voltam, és az ő zenéjüket csináltam. Akarva-akaratlanul, de hatással voltak rám. És akkor ezt az igét olvastam...és döntés elé kellett álljak. Vagy befejezem a dolgot, ami az álmom volt, amit kitanultam, amit csináltam, amiből éltem...és igen, amire valahol büszke is voltam, vagy pedig előre nézek, és Isten útján fogok járni. Döntöttem. Lassan 2 éve, h teljesen kiszálltam az egészből, a stúdiót eladtuk, én pedig pályát változtattam. Az elmúlt 2 évben leginkább életművész voltam, de néhány héten belül új fordulat jön...de erről majd később írok. :)

Viszont ahonnan ide kanyarodtam, az az, h a héten ugyebár kevertem. És kb minden ami elromolhatott az elromlott. A komplett rendszert újra kellett telepítenem, eltűntek a stúdió programjaim 3/4-ed része, amit netről kellett beszerezzek, aminek köszönhetően(meg kicsit a hülyeségemnek) bejött egy vírus, amitől lehalt az egész...kezdhettem elölről. Szal Isten ismét emlékeztetett....ne forduljak hátra! :)

Mi ebből a tanulság? Számomra mindenképp 2 dolog:

1. legyek következetes a döntéseimben.

2.Isten nagyon tudja, h mi a jó nekem!!!

Teljes békességem van a dologban, és tudom, h a legjobb úton haladok most már afelé, h a helyemen legyek...mert persze az út rögös...de majd még mesélek! ;)

Címkék: út studio mixing

Szólj hozzá!

Friends

Óti 2011.02.01. 01:00

Ennek a postnak az első felét valószínűleg csak 1 személy fogja érteni teljesen, de ő abszolút. 'Kicsit' átírtam az eredetit. :) Mindenki mástól bocsi, igyekszek mellőzni majd az ilyeneket.

Hála Istennek sok barátom van. Azért írtam, h hála neki, mert ez valóban egy csoda. Nem volt egyszerű gyerekkorom, eléggé el voltunk szakítva az olyan kapcsolatoktól, amik által igazi barátságok alakulhattak volna ki. De eljött az ideje, h mindez leomoljon. Erről majd talán egy későbbi bejegyzésben írok. Lényeg, h mostanra egészen nyitott, és közvetlen lett a természetem. Ennek köszönhetően sok a barát,haver. Van egy barátom. Nagyon kedvelem. De most olyan irányba haladt a kapcsolatunk, amilyennek nem szerettem volna. Sőt talán már olyan szinten is volt. Hogy hogy alakult ilyenné? Leültünk, és utólag átbeszéltük. Anno a kapcsolatunk szép lassan hanyatlott lefelé, és mindketten másképp éltük meg. Viszont miután leültünk, és mindenről nyíltan beszélgettünk, mindketten felszabadultunk. Nem fejteném ki bővebben, ez a mi ügyünk marad, de egy konklúziót írnék ide mindenképp. Értékeljétek a barátaitokat, és mindent tegyetek meg annak érdekében, hogy meg is maradjanak. Ha bármi bajod van vele, beszéld meg vele nyíltan, őszintén! Az igazi baráti érzést ne várd a másiktól, hanem önzetlenül add! Akár visszakapod, akár nem! Az igazán szerető barát hatalmas kincs!!!

Más...Hétvégén 2 fontos esemény is történt. Először is volt egy zenei felvételem. Az eredeti szakmám hangmérnök, dolgoztam is benne kb 3 évig, de végül váltani kellett. Viszont most ismét úgy alakult, h CD-t készítek..na nem nagy dolog...csak gépen lekeverem, de nagyon élveztem ismét az élő felvételek szokásos izgalmát, kihívásait. A másikat még most sem hiszem el! :D Elkezdtem táncolni!!! Lesz Március 11-13-án Kiskőrösön egy ifjúsági találkozó. Ezek arról szólnak, h keresztény fiatalok összejönnek, és jól érzik magukat egymás, és Isten társaságában. Na ezen a konfin fogunk mi(3lány-3fiú) előadni egy táncot!! Nem egyszerű a koreo, a tánc is elég gyors, és életemben nem csináltam ilyesmit, de 1x mindent ki kell próbálni! :D Nekem erre most, 27 évesen jött el az ideje! Kellően izgatott vok. Szeretném kipróbálni magam, és megmutatni saját magamnak, és másoknak egy újabb oldalamat, amit eddig nem ismertek.

Kiskőröshöz kapcsolódik egy másik dolog is. Barátokra találtam ebben a vidéki kisvárosban.  Olyan barátokra, akiknek tényleg fontos, h mi van velem, és akik fontosak nekem is. Ez utóbbi nem újdonság...én eléggé ez a tipus vagyok, aki törődik a barátaival, de hogy ezt vissza is kapjam ilyen módon, nem mindig sikerül...Szal Hédi, Evy, köszi, h vagytok nekem!!! És igen, lányok...ezen ne lepődjetek meg...mindegyikük tudja, h csak barátok, és több nem. És bennem sem fordul meg. Persze megkaptam a hétvégén is az erre vonatkozó célzásokat, de már megtanultam lekezelni őket..Ez van...az emberek sokszor nem értenek meg. De ez hadd legyen más problémája. Én Hálát adok értük!

Jah igen, és Héditől kaptam karácsonyra egy karkötőt, amit sikerült ma megpreparálnom, szal ismét tudom hordani...a szöveg rajta: friends :))

Címkék: friends kiskőrös

Szólj hozzá!

Kezdtek.

Óti 2011.01.25. 23:31

Sziasztok!

Nos, elindult a blogom. Valójában ez már nem az első blogom, 1x elkezdtem már, de az különböző okok miatt csírájában abbamaradt. Ezt viszont szeretném írni rendszeresen, és kitartóan. Hogy mi ihlette? Jó kérdés... mostanában jónéhány ismerős elkezdett blogot írni..és megfordult bennem, h nekem is kéne. Végül elvetettem. Aztán ma este olvastam egyik ismerős blog bejegyzését, amiben arról ír, h luxus nem használni azt, amit kaptunk Istentől. Nos, ha írói vénát nem is, de nagyon sok minden mást igenis kaptam Tőle! Szóval ez a blog leginkább amiatt jött létre, h ezeket megoszthassam veletek. Jah igen, számítsatok rá, h ebben a blogban leginkább az Istennel való kapcsolat életemre levetített létéről, eseményeiről fogtok olvasni. Nem garantálhatom, h mindig a szárnyalásaimról fogok írni. Ember vagyok, és bizony néha én is lent vagyok valahol a béka s...e alatt..ott is az iszap legalján. De nem baj, mert onnan szép talpra állni! És igen, Vele meg lehet csinálni, és igenis élmény vele az élet...de ezeket majd úgyis látjátok.

Mivel nem tudom, ismersz-e, bemutatkoznék. Pavelka Zsolt vagyok, 27 éves, szakmám szerint hangmérnök, bár az elmúlt 1-2 év alapján leginkább életművész. Csomó mindent leírhatnék itt most magamról, de sztem úgy jobb, izgalmasabb, ha szép lassan megismersz majd a blogon keresztül.

Első bejegyzést nem is írnék bővebben, a következőt már eseményről írom, megígérem! ;)

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása