HTML

Óti egyszerű, de nagyszerű élete!

Óti vagyok. Szeretek élni! A barátok, a beszélgetések lételemem. De leginkább az életemről, a gondolataimról fog szólni ez a blog. Keresztény vagyok, találkoztam Istennel, szal ez lesz a fő vonal...remélem hasznodra válik az olvasgatása. És persze nekem is az írása :D

Friss topikok

Bizonyság a gyakoratból

Óti 2012.07.03. 00:00

Van az úgy néha, hogy egyszerűen nem jön az ihlet. Nem azért, mert az élet, vagy épp a gondolatok változtak volna. Egyszerűen csak jobban, vagy inkább csak többet kommunikálok befelé, magam felé, mint kifelé. Na azért nem kell aggódni, nem fogok magamba fordulni!;)

Ismét itt vagyok viszont, és egy olyan dolog fog most megtörténni, ami eddig nem nagyon történt meg itt a blogon. Egy nagyon személyes témában egy nagyon meghatározó bizonyságot osztanék meg veletek.

szerelem-1.jpgMint blogger társaim bizonyra tapasztalják, nem olyan egyszerű egy blog írása. Én legalábbis így tapasztalom.Szokták mondani a friss megtérteknek, hogy felrajzolták a hátukra a célkeresztet, mert biztos, hogy meg lesz támadva a döntésük. Nos, valami ilyesmi történt velem is, mikor elkezdtem kiírni magamból a párválasztással, párkapcsolatokkal kapcsolatos gondolataimat. Valahogy mindig jött valami, ami megnehezítette ezt a területet az életemben. A kapcsolatomban sem úgy alakult a dolog, ahogy terveztem, vagy szerettem volna. Voltak persze sikerek is, de valahogy mindig olyan nehéznek éreztem ezt a témát. Aztán március végén valami átfordult. Eldöntöttem, hogy nem fogom hagyni, hogy lenyomjon ez a terület. Túl sok ilyen fiatal életet látok magam körül, legyen akár keresztény, akár nem. És ekkor jöhetett volna a nagy BUMM, és minden egy csapásra megoldódott, és azóta csodálatos módon átalakult ez a része is az életemnek. 

Nos, ez nem így történt, viszont megosztom most azt a sztorit, ami ismét megreformálta a gondolkodásmódomat. Történt ugyanis, hogy egy kedves ismerősöm kérésére postoltam a blog egy bejegyzését az oldalán, fészen. Ezt látta egy barátnője, aki elkezdte olvasni. Tetszett neki, és visszajelzést kaptam, hogy tök jó, és örül neki, hogy valaki kiírta ezeket magából. Korábban is láttam már a lányt, tetszett is, de valahogy sosem jutott addig a dolog, hogy megismerkedjünk. Biztos ti is kerültetek már olyan beszélgetésbe, amikor 'ajánlgatnak' fiatalokat a másik nem képviselőiből...nos ő sem volt kivétel, ráadásul több forrásból is felmerült a neve. Gondoltam, ha tényleg olyan jó gondolkású, mint a barátai mondják, és a blog tartalmával is egyetért, csak nem fogja rosszul érteni, ha beszélgetést kezdeményezek. Igazam lett. Jól vette, és egy jó kis beszélgetés alakult ki. Majd másnap ismét. Megismétlődött még párszor, és elérkezett az ideje, hogy találkozást kezdeményezzek személyesen. Természetesen társaságban. Létre is jött a tali, jó kis beszélgetések, stb, és a végén éreztem, hogy ebből egy jó kis kapcsolat alakulhat ki. Szombatot írtunk. Úgy alakult, hogy másnap már meg is beszéltük a következő találkát...másnapra. Az is jól sikerült, éreztem, hogy ez nem sima baráti/testvéri találka egyikünk részéről sem. Következő hét ismét chat beszélgetésekkel volt teletűzdelve, és péntekre egy ismételten megbeszélt találka következett. Egy újabb remek séta végén kiteregettem a lapokat. Ő szintén. És olyat hallottam, amire mindig is vágytam. Könnyed, természetes módon megbeszéltük, ki hogy éli meg ezeket a napokat, és megbeszéltük, hogy mielőtt az érzelmek eluralkodnának rajtunk, tudni akarjuk külön-külön Isten véleményét. Ezért bár megmarad a beszélgetés, de a hangsúly az imádkozáson lesz. Ezen kívül megbeszéltünk egy bő 1 hónapos határidőt magunknak, addig pedig minden hétfő közös böjtnap. Nah ez viszont egy valódi fordulópont volt az életemben. Vezettem hazafelé, és gondolkoztam. 6 napja még nem is ismertem ezt a lányt, most pedig egy kölcsönös szimpátia megvan, együtt imádkozunk, és böjtölünk a kapcsolatért, és mindezt fantasztikus természetességgel. Telt, múlt az idő, az ismerkedés tovább bontakozott, és hogy rövidre zárjam a történetet, a válasz megszületett. Fantasztikus embert ismertünk meg a másikban, de mindkettőnket arra vezetett Isten, hogy nincs ennek a párkapcsolatnak létjogosultsága. Mikor mindezt megbeszéltük, olyan konklúzióra jutottam, amit mindenkinek csak kívánni tudok. Mégpedig hogy ha mindkét fél valóban Isten előtt tartja a kapcsolatot, akkor még egy "nem" által is nagyon sokat épülhetünk. Ez a másfél hónap, amig vártuk a tovább vezetést, rengeteg pozitív folyamatot indított el bennünk. Sokat épültünk egymás által. De nem győzöm hangsúlyozni...mindez csakis annak köszönhető, hogy 2 érett gondolkodású ember nem 'próbálkozott' a másiknál, hanem amint lehetett, megbeszéltük amit meg kell, és átadtuk az irányítást teljesen Istennek. Ő pedig megígérte, hogy nem hagy minket cserben. Nem is tette, és megmutatta nekem, hogy bizony mindezt a gyakorlatban nagyon is meg lehet csinálni egészségesen. Tudjátok azok, amikről írtam,az elmém, és a szívem mélyéről jönnek/jöttek. De korábban nekem sem sikerült maradéktalanul megélni. Ebben a folyamatban viszont megtapasztaltuk, hogy ezt igenis a gyakorlatban is lehet élvezetesen, és helyesen megélni.És ez felüdítő érzés, és tudat. Azóta hetek teltek el, és a mai napig is mindketten hálásak vagyunk azért, hogy Isten egymás által épített minket. 

smilie.jpeg

És egy fantasztikus embert ismertem meg. Biztos vagyok benne, hogy az a valaki nagyon-nagyon szerencsés lesz, akinek Isten őt szánta.

Szeretném, ha nem értenétek félre. Nem a magas lóról írom ezt a bejegyzést. Nagyon nem. De szeretném, ha látnátok, hogy azok az alapok, amikről az elmúlt hónapokban írtam, azok a gyakorlatban is kivitelezhetőek. És biztos vagyok benne, hogy amikor eljön az ideje, és a következő lépcsőket is megléphetem, akkor azokat is Isten elé téve könnyedén, és természetesen meg fogom tudni megélni. Ez nem az én érdemem. Mégcsak nem is a másik félé(bár kétségtelen, hogy elengedhetetlen érdemei vannak benne). Ezt egyedül Isten kegyelmének köszönhetem. Tudjátok, ezt a témát azért kezdtem el feszegetni, mert annyi nyomott, nyögvenyelős, küszködős,próbálkozós kapcsolatot láttam, hogy az már fájt. Sajnos én is éltem át ilyet. De ezzel az esettel megtapasztaltam, hogy igenis lehet ezt könnyedén, és bizonyságokkal teletűzdelve megélni...eredménytől függetlenül! 

Szóval lányok és fiúk! Bízzatok Istenben, és bízzátok a ti dolgaitokat teljesen Őrá! Ő pedig mellétek fog állni, és bizonyságul lesz számotokra! Még ezen a területen is! ;)

Life is hard...but Life is so good!!! :)

Címkék: személyes párkapcsolat bizonyság

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://otije.blog.hu/api/trackback/id/tr844622151

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.