Néha vágynék olyan nagy dolgokra, hogy olyasmi történjen, ami még eddig soha. Aztán éppen nem történik semmi… vagy mégis? Lehet, hogy csak nem veszem észre? Jó az, hogy vannak nagy álmok, de attól még a kis apró puzzle darabok azok, amik kiteszik az életem nagy részét, és azok sem hiányozhatnak, mert akkor nem lenne teljes a kép. Az a kép, ami az én életemről mutat majd egyszer egy teljességet, amit belőlem tevődik össze. Mi lenne, ha a kisebb fajsúlyú, vagy épp jelentéktelennek tűnő dolgokat ki akarnám venni? Könnyen lehet, hogy nagyon is fontos illesztések nem stimmelnének, és nem lehetne teljes a kép. Nem akarom, hogy akár egy darabka is hiányozzon belőle. Mostanában azt próbálom tanulgatni, egyáltalán felfogni, hogy mit is jelent kihasználni azt az időt, amit kapok nap mint nap. A napokban gondolkoztam rajta, hogy az évek egyre gyorsabban telnek, és egy nap arra fogunk felébredni, hogy eltelt az idő. Nem tudok semmit “visszacsinálni”. Amit egyszer megteszek, amit egyszer kimondok, azt már nem cserélhetem vissza. És amit elmulasztok x vagy y okból, azt könnyen lehet, hogy többet nem tudom pótolni. Mi van ha elmulasztok egy személlyel kapcsolatosan valamit, ami neki is érték lenne, és nekem is? Mi lenne, ha tudnánk szeretni egymást, ha nem ítélkeznénk egymás felett, ha nem lennénk elutasítóak és zárkózottak. Mégis sokszor ezt látom az emberekben. Én speciel akarom az életembe azokat a puzzle darabokat, amik hozzám tartoznak. Persze sokszor nem sikerül, de arra törekszek, hogy a kép minél teljesebb legyen. Egyet sem akarok elhagyni, azért mert nem vigyáztam rá, vagy mert rossz kezekbe adtam a darabkákat. Tudom, könnyen tűnhetnek ezek sablon gondolatoknak, de ha belegondolsz az életedbe, jó eséllyel fogsz találni olyan eseteket, amikor a puzzle nem úgy alakul, ahogy kéne. Pedig milyen nagyszerű lenne, ha minden kis részletre odafigyelnénk, és nem csak a jelentőségteljes puzzle darabokra koncentrálnánk.. Törekedjünk erre! ;).jpg)
Life is hard..bit Life is good!
